Az első rövid írásos feljegyzések a budai fürdőkről Zsigmond király (1361-1437) idejéből maradtak fenn. Mátyás király korából (1443-1490) már bővebb leírásunk van, köszönhetően Oláh Miklós esztergomi érsek Hungária című munkájának, amelyben szó van Felhévíz területén, a szabadban pucéran fürdőzők sokaságáról is. Mátyás király Budán pezsgő fürdőkultúrát teremtett, amit később a törökök tisztálkodási kultuszuk szolgálatába állítottak.

Az együttes meztelen fürdőzés a budai hőforrások táplálta fürdőkben évszázadokon át folyamatos volt. Khol J. G. 1784-ben megjelent útleírásában ugyancsak beszámol arról, hogy az általa meglátogatott fürdőkben ruhás és meztelen férfiak és nők, öregek és gyerekek élvezik a vizet. Ezt mondja: „Kíváncsi voltam, hogy ebben a fürdőben, ily nehéz helyzetben hogyan viselkedik az ember lelke mélyén ott gyökerező szeméremérzés. Általában azt tapasztaltam, hogy senki nem törődik a másikkal.” (Forrás: Szabó Kálmán: A meztelenségtől a naturizmusig)

A modern kori naturizmus a Budapesthez közeli Délegyházához kötődik. Innen való a délegyházi naturisták jelmondata: „Délegyháza – a magyar naturizmus bölcsője”. A Délegyháza környéki kavics bányászat befejezésekor visszamaradt tavak tiszta vizükkel, csendes környezetükkel kiválóan alkalmasak voltak fürdésre és pihenésre melyet egyre többen felfedeztek. A korai nudisták már az 1970-es évek közepétől elkezdtek birtokba venni több tavat, a magyar naturisták mellett szép számmal voltak kelet-németek is, akik a naturista kultúrát a korábbi Kelet-Németországból hozták magukkal (FKK).

Ez az időszak volt a magyar naturizmus „hőskora”. Abban az időben még semmilyen infrastruktúra nem volt a tavak körül csak a nudista strandok a gyönyörű kék vízű tavak partján. Mivel a nudizmus és naturizmus kezdetben nem volt elfogadott az akkori szocialista gondolkodás alapján, a rendőrök rendszeresen zaklatták a nudistákat, mivel a nyilvános meztelen fürdés törvényellenes volt, szervezett naturista kemping vagy nudista strand azonban akkor még nem létezett. Ugyanakkor nem volt egyszerű feladat esetenként tízezer nudistával szemben hatékonyan fellépni a rendőrségnek, nem is tudták elzavarni őket, ezért egyre inkább – hallgatólagosan – elfogadottá vált a nudizmus Délegyházán. Akkoriban volt a három T a kultúrpolitika irányelve: Támogatott – Tűrt – Tiltott. A nudizmus a „Tűrt” kategóriába került. A nudisták elsősorban két tó mellett voltak a legnagyobb számban, ezek az „Ötös tó” és az „Osztályozó tó” voltak. Az utóbbi tó a bányászat után történő kavics osztályozásról kapta a nevét. A két tó legaktívabb naturistái elhatározták, hogy közös naturista szervezetet hoznak létre és első lépésben létrehozták a Tavi Intéző Bizottságot. Az 1982-ben benyújtott engedélyezési kérelmet végül Lázár György akkori miniszterelnök segítségével 1983-ban sikerült jóváhagyatni, mivel az „illetékes elvtárs” a Belkereskedelmi Minisztériumban az akkor szokásos módon megpróbálta elfektetni az ügyet. Miért Belkereskedelmi Minisztérium tárgyalta az ügyet ? Azért, mert hosszas gondolkodás után a naturizmust végül a turizmus kategóriába sorolták be (végül is benne van a nevében), ami pedig ehhez a minisztériumhoz tartozott.

Ez az év lett a Magyar Naturisták Egyesületének (MNE) alapítási éve. Az 1983 évi felmérések szerint hétközben 1.000-4.000, hétvégeken 10.000-20.000 meztelen ember látogatta a délegyházi nudista strandot. Az MNE elkezdte a helyzet konszolidálását az Ötös tavon és az akkori „nomád” nudista viszonyokból fokozatosan kialakított egy naturista szervezetet és kempinget. Kialakította a naturista szabályokat és házirendet. A naturisták önkéntes együttműködésével felépítették a máig működő fürdőblokkokat (a kemping terminológiájában ezek a higi boxok) és a kíváncsi szemek elől beton fallal vették körbe el a naturista kempinget. Az Osztályozó tó naturistáinak többsége átköltözött az Ötös tóra az épülő kempingbe. Akkoriban az naturisták többsége elsősorban sátorban lakott, később megjelentek a lakókocsik is, illetve megkezdődött a délegyházi naturista kempingre jellemző jurták építése. A jurták hat- vagy nyolcszögű kis faházak. A formájukat a kalandozó magyarok által a szállásaikon felépített sátraik formája ihlette – a magyar hagyományok követése akkoriban egyfajta szembenállást képviselt az uralkodó szocialista rezsimmel szemben. (Azt azonban be kell vallani, hogy elég nehéz jól kihasználni egy hat- vagy nyolcszögletű ház belső terét.) A Naturista Oázis Kempingben több ilyen jurta még most is használatban van, némelyiket átalakították, hozzáépítettek vagy kibővítették.

1990-ig, a gulyás kommunizmus végéig, nudistának vagy naturistának lenni egyfajta szabadságot jelentett az embereknek, amit a mostani fiatalok nehezebben tudnak megérteni, mivel nem élték meg azt az időszakot. Akkoriban a meztelenséget a hatalommal történő csendes szembenállásként értékelték az emberek. Valószínűleg részben ez is a magyarázata annak, miért csökkent a naturisták száma a 90-es évek elején, miután az első szabad parlamenti választások megtörténhettek.

A 80-as évek végétől azonban egyre több naturista szervezet jött létre és alakultak ki naturista szabad strandok az országban, ez utóbbiak elsősorban tavak vagy folyók mentén. Megjelentek az üzleti célú kempingek is pl. a Balaton mellett de részben a naturista szervezetek által működtetett kempingek is üzleti célúak lettek. Az egyes kempingeket működtető naturista egyesületeknek elsődleges célja azonban továbbra is a naturizmus népszerűsítése és a kemping bevételek a szervezetek közhasznú, non-profit céljainak megvalósítását szolgálják.

Magyar naturista szervezetek:
Magyar Naturisták Egyesülete
Naturisták Virtuális Klubja Egyesület
Sziki Naturista Egyesület
Naturisták Berényi Baráti Körének Egyesülete
Naturisták Látóképi Egyesülete (megszűnt)
Ányási Természetbarátok és Naturisták Egyesülete

Magyar naturista kempingek
Naturista Oázis Kemping, Délegyháza
Sziksósfürdői Naturista Strand és Kemping, Sziksósfürdő
Berényi Naturista Kemping, Balatonberény
Levendula Naturista Kemping, Balatonakali (megszűnt)

2007-ben a magyar naturista szervezetek egy része létrehozta a Naturisták Magyarországi Szövetségét (NAMASZ). A NAMASZ a Nemzetközi Naturista Szövetség (INF) tagja.

 

Magyar Naturisták Egyesülete

2337 Délegyháza Naturista part 1318

Adószám: 19573690-2-13
Nyilvántartási szám: 01-02-0000-171

Naturista Oázis Kemping és Szabadidőpark