Magyar Naturisták Egyesülete Fegyelmi Szabályzat

I. Bevezetés és általános rendelkezések

1. A Magyar Naturisták Egyesülete Elnöksége az Egyesület Alapszabálya (továbbiakban ASZ) 6. §-sában nyert felhatalmazás alapján alkotta meg az egyesület Fegyelmi Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat).

2. A Szabályzat hatálya kiterjed az egyesület minden tagjának, (ide értve a pártoló tagokat is) az ASZ 6.2. §-ban meghatározott – fegyelmi vétségeinek elbírálására.

3. A Szabályzat rögzíti azt az eljárási rendet, amelynek alapján az egyesületi tag ellen a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fegyelmi büntetés az ASZ 6.3. §-sa alapján kiszabható.

II. Fegyelmi hatáskörök, és azok gyakorlása.

1.Az egyesületi tag felett a fegyelmi jogkört első fokon az ASZ 6.4. §-sa alapján az Egyesület Elnöksége – az elnök által kijelölt 3 tagú Fegyelmi Tanács bevonásával (FT.) – gyakorolja, másodfokon a Közgyűlés jár el.

2. Az Elnökség tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az elnök gyakorolja. Másodfokon a Közgyűlés jár el.

3. A FEB elnökével és tagjaival szemben a fegyelmi jogkört első fokon a Közgyűlés gyakorolja, másodfokon a Bíróság jár el.

4. A FEB tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon a FEB elnöke gyakorolja. másodfokon a Közgyűlés jár el.

5. Az elnök felett a fegyelmi jogkört első fokon a Közgyűlés gyakorolja. Másodfokon a Bíróság jár el.

6. Az egyesületi tagnak az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezését az éves rendes Közgyűlés bírálja el. A FEB független felügyeleti szerv. A FEB taggal szemben a FEB elnök indítványára a fegyelmi jogkört elsőfokon a Közgyűlés, másodfokon a Bíróság gyakorolja.

III. A fegyelmi eljárás akadályai.

1. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, és a már megkezdett eljárást meg kell szüntetni:
a) a feljelentett halála, vagy tagsági jogviszonyának megszűnése esetén.
b) a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának (Egyesület Elnöke) több mint egy hónapja tudomása van.

IV. Az elsőfokú eljárás

1. A fegyelmi eljárás megindítása:

Az MNE tagja ellen fegyelmi eljárást hatósági megkeresés (átirat) vagy panaszos bejelentése, panasza alapján lehet indítani.

a) Hatósági megkeresés esetén az elnök írásban, határidő kitűzésével bekéri a megkereső hatóságtól a fegyelmi vétség tényállásának alátámasztására alkalmas bizonyítékokat , és ezek beérkezését követően (vagy ha azok nem érkeznek be, ennek függvényében) dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről. Döntéséről a megkereső hatóságot – belátása szerint – írásban értesíti.

b) A feljelentés és annak tartalma:
Az MNE tagja és a Társadalmi Rendészet az egyesület más tagja ellen az ASZ-ban írt fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt az Egyesület elnökéhez írásban benyújtott feljelentéssel fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

c) A feljelentésben meg kell jelölni a feljelentett nevét, ismert lakcímét, vagy települési helyét, vagy más azonosításra alkalmas adatát, továbbá elő kell adni a feljelentés tárgyát képező – az ASZ-ba ütköző – kifogásolt magatartás tényállását, és annak bizonyítékául szolgáló adatokat (okiratokat). Meg kell jelölnie azon tanúk nevét és elérhetőségi (idézhetőségi) adatait, akik a feljelentett cselekmény megtörténtét igazolhatják. A feljelentést a feljelentőnek alá kell írnia, és meg kell jelölnie elérhetőségi (lakcím, telefonszám, e-mail stb.) adatait. Névtelen feljelentést az Egyesület elnöke nem fogadhat be.

d) Az elnök a feljelentés tartalmát 15 napon belül megvizsgálja, és – ha a feljelentés kiegészítésre szorul – 8 napos jogvesztő határidő kitűzése mellett a feljelentés írásbeli kiegészítésére szólítja fel a feljelentőt, azzal, hogy ha a kiegészítésnek nem tesz eleget, az elnök a rendelkezésére álló okiratok alapján dönt, az eljárás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról.

e) Ha a feljelentés alkalmas a fegyelmi tárgyalásra az Egyesület elnöke kijelöli a 3 tagú Fegyelmi Tanácsot (továbbiakban: FT) és annak elnökét. A feljelentést és az FT kijelöléséről szóló határozatot írásban (másolatban) megküldi a feljelentettnek azzal, hogy a feljelentésre 30 napon belül írásbeli védekezését a FT elnökénél előterjesztheti, védekezése alátámasztására tanúkat jelölhet meg, és – saját költségére – jogi tanácsadót vehet igénybe.

2.A Fegyelmi tárgyalás előkészítése és lefolytatásnak szabályai

a) A Fegyelmi Tanács (FT) elnöke a megbízás kézhezvételét követően késedelem nélkül felkéri az MNE tagokból a tárgyalás jegyzőkönyv vezetőjét. Egyidejűleg – 45 napon belüli időpontra – kitűzi a fegyelmi tárgyalás időpontját, és erre meghívja a feljelentőt, a feljelentettet, az általuk meghallgatásra indítványozott tanúkat, és a feljelentett által megjelölt jogi tanácsadót.

b) A feljelentettet a meghívóban külön figyelmeztetni kell, hogy távolmaradása a tárgyalás megtartását és a döntés meghozatalát nem akadályozza, a jogi tanácsadónak a tárgyaláson tett nyilatkozata az ő személyes nyilatkozatát nem helyettesíti, és távolmaradása esetén a személyes védekezés jogától fosztja meg magát.

c) A tárgyalás kezdetén a FT elnöke számba veszi a megjelenteket, rögzíti a személyi és lakcím adataikat, és figyelmezteti őket, hogy a fegyelmi tárgyalás során igazat kötelesek mondani, ellenkező esetben a hatályos Btk. szerinti – fegyelmi ügyben hamis tanúzás –büntető jogkövetkezményeivel számolhatnak.

d) A tárgyalást a FT elnöke vezeti, aki nem feltétlenül azonos az egyesület elnökével. A FT elnöke meghallgatja a feljelentőt, a tanúkat, és- ha jelen vannak- a feljelentettet, – ha van jogi tanácsadóját – és az általa indítványozott tanúkat. A még meg nem hallgatott tanúk a tárgyaláson nem lehetnek jelen. Az FT tagjai a meghallgatottakhoz kérdéseket tehetnek fel.

e) A fegyelmi tárgyalást lehetőleg egy tárgyalási napon, és legfeljebb a megindításától számított 30 munkanapon belül be kell fejezni.

f) Szembesítés: Ha a feljelentő, a tanúk, vagy a feljelentett vallomása között a tényállás lényege tekintetében alapvető ellentmondás mutatkozik, az ellentmondást szembesítéssel kell tisztázni. Ennek során a FT elnöke elrendelheti a feljelentő és a feljelentett, valamint a tanúk és a feljelentett közötti szembesítését, ahol a szembesített feleknek egymás szemébe nézve kell mondani tényállításukat. A szembesítés eredményességét vagy eredménytelenségét a FT állapítja meg.

g) Szakértők és szaktanácsadók: Ha a tényállás megítéléshez különleges szakértelem szükséges, a FT elnöke szakértő, illetve szaktanácsadó közreműködést kérheti fel. A szakértő, szaktanácsadó költségeit az egyesület viseli.

h) Iratismertetés: A feljelentő a feljelentett és a tanúk meghallgatását követően, a FT elnöke ismerteti a fegyelmi eljárás során a feljelentő és a feljelentett által estelegesen becsatolt okiratokat.

i) A tárgyalás berekesztése:
A fegyelmi tárgyalást a FT elnöke berekeszti, ha a tárgyalás eredménye alapján úgy látja, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok aggálytalanul a rendelkezésre állnak. A berekesztés előtt felszólítja a feljelentettet, hogy van-e még más elmondani valója (utolsó szó joga). Ezt követően az FT határozathozatalra zárt ülésre visszavonul, majd tanácskozás után meghozza a határozatát.

j) A határozat kihirdetése:
A FT a zárkörű döntés után a tárgyalást újra megnyitja, és szóban kihirdeti a Tanács fegyelmi határozatát. Megkérdezi a feljelentett, hogy tudomásul veszi-e a fegyelmi határozatot, vagy fellebbez ellene.
– Ha a feljelentett a határozatot tudomásul veszi, a FT elnöke rögzíti, hogy a határozat a kihirdetés napján jogerős és végrehajtható.
– Ha a feljelentett fellebbezést jelent be a Tanács elnöke ezt jegyzőkönyvben rögzíti, és gondoskodik a tárgyalás iratainak a Közgyűléshez való továbbításáról. Egyidejűleg felhívja a feljelentettet, hogy 30 napon belül a fellebbezésének írásbeli indokolását – az Elnökség útján- benyújthatja a Közgyűlésnek.

3. A Fegyelmi Tanács határozatai:

a) A Fegyelmi Tanács a feljelentettet az Alapszabályban írt fegyelmi büntetésre tesz javaslatot, ha megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló fegyelmi vétséget elkövette.
b) Abban az esetben, hogyha a Fegyelmi Tanács vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a fegyelmi vétség fokából eredően súlyosabb, az elnöki fegyelmi hatáskört meghaladó büntetés kiszabása szükséges, arról az MNE elnökét jegyzőkönyvi javaslatában tájékozatja.
c) Amennyiben az ASZ szerint a fegyelmi büntetés kiszabására a Közgyűlés jogosult az elnök a fegyelmi büntetés kiszabására az összeállított vizsgálati anyagokat, benne a Fegyelmi Tanács jegyzőkönyvi javaslatával a Közgyűlés elé terjeszti.
d) A Fegyelmi Tanács fegyelmi büntetés kiszabására tesz javaslatot az elnöknek, ha megállapítja, hogy a feljelentett terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette, de a feljelentett MNE vezető tisztségére – az ASZ szerint a fegyelmi büntetés kiszabására a Közgyűlés jogosult.
e) A Fegyelmi Tanács az eljárást megszünteti, amennyiben megállapítást nyert, hogy a feljelentett személy ellen nincs hatásköre, s erről az elnököt jegyzőkönyvi javaslatában tájékoztatja. Ezt követően az elnök írásban értesíti a feljelentőt, hogy a feljelentését az eddigi vizsgálati anyagokkal a Közgyűlésnek terjeszti elő.
f) A Fegyelmi Tanács jegyzőkönyvi javaslatában a feljelentett felmentésére tesz indítványt az elnöknek, ha megállapítja, hogy a hogy a terhére rótt cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetését nem látja bizonyítottnak. A Fegyelmi Tanács jegyzőkönyvében foglaltak alapján a feljelentett felmentésére vonatkozóan az elnök határozatot hoz.
g) A fegyelmi határozatot a feljelentettnek 15 napon belül írásban kézbesíteni kell azzal, hogy a döntés ellen az alapszabályban előírtak szerint – a Fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül – az MNE Közgyűléséhez

4.A fegyelmi eljárás egyéb szabályai:

a) Jegyzőkönyv:
A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
– A készítés helyét, idejét és tárgyát
– A FT elnökének, tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének nevét
– A meghallgatottak nevét, lakcímét, eljárásjogi helyzetét (feljelentő, feljelentett, tanú, szakértő stb.)
– A meghallgatottak előadásának lényegét
– A szembesítések eredményét
– Az iratok ismertetésének lényegét
– A feljelentett utolsó szó jogán tett nyilatkozatát
– Az FT határozatát annak indokolásával
– Az FT elnökének és a jegyzőkönyv vezetőnek az aláírását

b) A nyilvánosság kizárása:
A fegyelmi tárgyalás nem nyilvános, azon csak az érintettek vehetnek részt. A FT jegyzőkönyvét és az elnöki fegyelmi határozatát írásban csak a feljelentett, és az MNE elnöke – fellebbezés esetén a Közgyűlés tagjai – kaphatják meg.

c) Összeférhetetlenségi szabályok:
– Nem választható a FT elnökének, tagjának és jegyzőkönyv vezetőnek az, aki a feljelentővel, vagy a feljelentettel hozzátartozói kapcsolatban áll, vagy közismerten baráti kapcsolatot ápol, vagy egyéb módon elfogult.
– A fentieken túl nem választható jegyzőkönyv vezetőnek, az sem aki az egyesület elnökének, vagy a FT valamely tagjának hozzátartozója, vagy egyéb módon elfogult.
A összeférhetetlenségi szabályok a szakértőkre is megfelelően irányadóak.

V. A másodfokú eljárás

1.) Intézkedések a fellebbezés alapján:

a) Ha a fegyelmi büntetéssel sújtott egyesületi tag a fegyelmi határozat kihirdetésekor fellebbezést jelent be, a Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi határozatot, a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, és tárgyalás egyéb iratait a fellebbező esetleges írásbeli fellebbezésével együtt átadja az egyesület elnökének, azzal, hogy az iratokat a legközelebbi évi rendes Közgyűlés elé kell terjeszteni.

b) Az egyesület elnöke gondoskodik, a FT elnöke által átadott fegyelmi dokumentumok sokszorosításról, és arról, hogy azokat a Közgyűlés tagjai az évi rendes közgyűlés előtt legalább 8 nappal korábban, írásban kézhez kapják. Egyidejűleg külön írásban meghívja a Közgyűlésre a FT által marasztalt fellebbezőt. A fegyelmi dokumentumok e-mailen nem küldhetők!

2. A Közgyűlés eljárása:

a) A Közgyűlés a fegyelmi tárgyalás anyagát és a fellebbezést vita nélkül köteles napirendre tűzni, és azt megtárgyalni.

b) A napirendi pont tárgyalását a Közgyűlés levezető elnöke vezeti. Ennek során ismerteti a Fegyelmi Tanács által megállapított tényállást, a fegyelmi határozatot, a fellebbezést Felhívja a jelen lévő fellebbező egyesületi tagot, hogy a Közgyűlés alapvetően az iratok alapján dönt, de lehetősége van, hogy élőszóban a védekezését részletesen előadja.

c) Ha a fellebbező a Közgyűlés en jelen van, és szóban nyilatkozatot tett, a Közgyűlés tagjai a fellebbezőhöz kérdéseket intézhetnek. Ha a fellebbező nincs jelen, a Közgyűlés az általa ismert iratok alapján dönt.

d) Ha a Közgyűlés elsőfokon jár el, az elsőfokú eljárás szabályai szerint köteles eljárni, azzal, hogy a Fegyelmi Tanács elnöke a Közgyűlés levezető elnöke.

c) Az egyesületi tagnak a jogszabályt, az alapszabályt vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az egyesületi tag ellen kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadóak azzal, hogy a kizáró határozat ellen a tag 30 napon belül a bírósághoz (PTK. 3:70 §) fordulhat. A tag kizárását kimondó határozatot a Közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

3. A Közgyűlés határozatai:

a) Közgyűlés jóváhagyja az elsőfokú fegyelmi határozatot, ha aggálytalanul megállapítja, hogy a feljelentett a terhére rótt cselekményt elkövette, és a kiszabott fegyelmi büntetés az eset összes körülményeire tekintettel arányos az elkövetett cselekmény súlyával.

b) A Közgyűlés megsemmisíti az elsőfokú fegyelmi határozatot, ha megállapítja, hogy a feljelentett a terhére rótt cselekményt nem követte el.

c) a Közgyűlés megsemmisíti az elsőfokú fegyelmi határozatot, és új eljárást rendel el, ha megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács olyan súlyos eljárási szabályszegést követett el, amely miatt a feljelentett cselekmény tényállása vagy a feljelentett vétkessége megnyugtatóan nem állapítható meg, vagy nem tisztázható. A Közgyűlés az új eljárás befejezésére határidőt szab.

d) A Közgyűlés a másodfokú fegyelmi határozatát a jelen lévő küldöttek egyszerű szótöbbségével hozza, határozatát külön nem indokolja. A Közgyűlés másodfokú fegyelmi határozatát az MNE elnök írásban 30 napon belül – a további jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével – megküldi a fellebbezőnek.

4. Hatályba lépés:

Ez a Szabályzat 2016. 01. hó 22. napján lép hatályba.

Takaró Szilvia
MNE elnök